x
Arany
Barokk manierizmus
1540
Reneszánsz
26.0 x 33.0 cm
Kunsthistorisches MuseumMúzeumi minőségű giclée vagy vászonnyomat, gyors gyártással és rugalmas finomítási lehetőségekkel. ( Kézzel festett másolat rendelése
Kép letöltése)
Válasszon előre meghatározott méreteink közül, amelyek megfelelnek a műalkotás eredeti arányainak.
Megadhat saját méreteket is egy konkrét kerethez vagy helyszínhez igazítva. Amennyiben a kiválasztott méret nem egyezik az eredeti kép arányokkal, a műalkotást le fogjuk vágni, vagy kiegészítjük a képet tükrözött vagy egyszínű szélekkel. A gyártás megkezdése előtt egy digitális tervezetet küldünk jóváhagyásra.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a képernyőn látható előnézet nem tükrözi a tényleges levágást vagy kiegészítést. Csak a tervezet mutatja pontosan a végső kompozíciót.
Bár az egyedi méretek is elérhetőek, az eredeti arányok megőrzése érdekében azt javasoljuk, hogy válasszon a előre meghatározott listából származó méretet.
Világszerte történő kiszállítás területére mindössze 2 hét alatt, a szokásos 4-5 hét helyett. (20 augusztus)
Sóttartó
Reprodukció mérete
A Saliera, amely az aranybevonatos fém eleganciájával ragyog, Benvenuto Cellini mesteri alkotása, amelyet Franciaország I. Ferenc király számára készítettek 1540 és 1543 között. Az alkotás az utódja, IX. Károly kezén keresztül került Ferdinánd II. főerdélyi archidukus birtokába. Ez a különleges sócipó a Föld allegóriáját és a szárazföld sekä a tenger közötti komplex kölcsönhatást mutatja be. A jobb oldalon egy háromfogú fegyverrel uralkodó férfi és egy hajó jelképezi a vizet, míg a bal oldalon egy nő alakja képviseli a Földet. Az alapzat pedig a szélokat, a nappali órákat és az emberi tevékenységeket ábrázolja.
Cellini összetett technikai megközelítése, amikor I. Ferenc királynak tervezte ezt a sócipót, Caradosso-tól (Cristoforo Foppa) vett át olyan módszereket, amelyeket mesterétől tanult. Megjegyezte, hogy Caradosso „készített egy kis viaszmodellt pontosan olyan méretben, amekkora a művének lennie kellett”. Cellini azonban vágyott arra, hogy alkotása nagylátványúbb és eltérőbb legyen, mint mestereé, ezért ő is alkalmazta a vaskész modell készítésének elvét. A végeredmény egy olyan modellt alapított, amelyet Cellini eredetileg Ippolito d’Este számára hozott létre.
Cellini történetileg is megjegyezte, hogy amikor Ippolito d’Este kardinális – aki ma leginkább azért maradt emlékezetében, hogy razãoytalanul rablolta császár Hadrianusz villáját – megkereste őt a munka kapcsán, a megbízás már tartalmazta a tervezés témáját is, de Cellini egyértelménűvé tette, hogy a teljes dicséret csak őt illeti. „A Kardinális, aki nagyon kedves hallgató volt, rendkívüli elégedettséget mutatott azokkal a tervezésekkel, amelyeket e két ügyes írnok szavakkal leírt,” írta. „Ekkor a két tudós felé fordultam és azt mondtam: Ti beszéltetek, én pedig megteszem.”
Érdemes megemlíteni, hogy a művész ebben nem nevezte meg a főalakokat – csak később azonosították őket Neptunussal és Tellusszal. Ahogy Charles Hope a Patronage in the Renaissance című könyvében kifejti, Cellini elsősorban a kompozícióra volt kíváncsi, a megfelelő tematikus tartalom pedig csak később jött létre.
Cellini Saliera-ja a manierista szobrászat mesterműve – egy stílus, amelyet a drámai lendület és a stilisztikai összetettség jellemzít. A szobrász képes volt bemutatni a kor kis tárgyainak sokrétű jelentését. Bár a sócipót híresen ellopták 2003-ban, 2006-ra visszaszerették, és a tolvajt börtönbe tették.
A Saliera Cellini zsenialitásának bizonyítékaként áll fenn – egy olyan egyedülálló teljesítményként, amely ma is awe-lenấn évezteti és csodálatba ejti a nézőket. Bonyolult kialakítása és mesteri kivitelezése a reneszánsz aranyművészet csúcspontját példázza.
Benvenuto Cellini, a reneszánsz Itália egyik legkiemelkedőbb alakja, nem csupán egy művész volt – ötvös, szobrász, tervező, katona, zenész és író is egy személyben. Életútja kalandok, szenvedélyek és önmagáról szóló mesterkurzus, melyet a híres önéletrajza, a *Mester élete* örökített meg, máig lenyűgöző olvasmányként szolgálva. Cellini művészete a manierizmus stílusát képviseli, amely a reneszánsz klasszikusság utáni időszakban jelentkezett, és drámaiságot, dinamizmust és egyedi kifejezést hangsúlyozott.
Firenzében született 1500 novemberában, zenei vénységű családban – apja zenész volt, hangszereket készített. Cellini kezdetben a muzsikához fogékony volt, de tizenöt évesen elhatározta, hogy ötvös lesz. A szülei ellenére is meggyőzte apját, hogy Marcone mester műhelyében tanulhasson. Ez az időszak nem volt eseménytelen; hatodik életévében egy verekedésbe keveredett, ami száműzetést eredményezett Firenzéből. Sienában dolgozott Fracastoro ötvös mellett, majd Bolognában is szerzett tapasztalatokat, mielőtt visszatért és Giovanbattista Sogliani műhelyében helyet kapott.
Cellini munkássága rendkívül sokszínű, de leginkább az aranyozás, a zománcalkalmazás és a plasztikus formák kidolgozása jellemezte. A manierizmus stílusa érzékelhető műveiben: a figurák gyakran meghosszabbodnak, a pózok túlzóak, a kompozíciók dinamikusak és színháziasak. Cellini nem csupán a formai tökéletességre törekedett, hanem arra is, hogy műveibe érzelmeket, drámát sugározzon.
A legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozik a francia király, Ferenc I. számára készült Salt Cellar (Sótartó), egy lenyűgöző ezüstmű, mely aprólékos részletességgel és dinamikus figurákkal káprázata el az embert. A bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi ezt a mesterművet. További jelentős alkotása a Perseusz a Medúza fejével című bronzszobor, mely Cellini képességeinek lenyűgöző bizonyítéka – a mozgás és az érzelem megragadásának virtuóz példája. A Leda és a hattyú arany érme pedig Gabriello Cesarino gonfaloniere számára készült, és a klasszikus mitológia elegáns ötvösművészettel való ötvözését mutatja be. Emellett számos tervezetet is hagyott hátra, mint például egy pecséttervezést, mely a British Museum gyűjteményében található.
Cellini élete nem csupán a művészet körül forogott. Katonaként részt vett számos ostromban, állítva magáról, hogy kulcsszerepet játszott Róma védelmében az császári erők ellen. Zeneszerzőként is jelentős szerepet töltött be, fuvolán és hárfán játszva a pápaliság udvarában. Azonban leginkább önéletrajza tette híressé, mely nem csupán művészeti emlékirat, hanem egy korabeli ember kalandjait, gondolatait és érzéseit őrző lenyűgöző olvasmány.
A *Mester élete* egy rendkívül önmagát dicsérő, de ugyanakkor becsületességre törekvő vallomás. Bár néha megbízhatatlannak tűnhet a túlzások miatt, mégis elengedhetetlen forrás az olasz reneszánsz életének megértéséhez. Cellini nem csupán a saját tehetségét hangsúlyozza, hanem bepillantást enged a kor művészeti és társadalmi életébe, betekintést nyújtva a pártfogók, riválisok és személyes kalandok világába.
Benvenuto Cellini 1571-ben halt meg Firenzében, egy olyan művész hagyatékát maga után hagyva, aki a manierizmus egyik legjelentősebb alakja. Művészeti képességei, innovációi és lenyűgöző önéletrajza máig inspirálják a művészeket és a művészetkedvelőket egyaránt. Cellini a reneszánsz ideáljának megtestesítője – egy sokoldalú zseni, aki több területen is brillírozott, ambiciózus volt és nem félt önmagát kifejezni. Művei szépségükkel, mesteri tudásukkal és drámai erejükkel örök helyet biztosítottak számára a művészettörténetben.
1500 - 1571 , Olaszország
Írja le nekünk projektjét, és művészeti szakértőink 3 személyre szabott műalkotási javaslatot készítenek Önnek.
Hagyjuk, hogy mi válogassunk ki Önnek 3 legjobb opciót – Ingyenesen!